Orvosi biokémia, molekuláris és sejtbiológia I vizsgatételek

  • gyakorlati vizsga
  • fehérjék, enzimológia
  • sejtbiológia 1
  • molekuláris biológia
  • szénhidrátok
  • lipidek
  • vitaminok
  • képletek
a
a
a

Gyakorlati vizsgatételek

a
  • Fehérjék vizsgálata: Fehérjék reverzibilis és irreverzibilis kicsapása, színreakcióik, a fehérjék mennyiségi meghatározása
  • Aminosavak elektrometriás titrálása
  • Enzimkinetikai mérések ureáz enzimmel: A szubsztrát koncentráció hatása az enzimaktivitásra, a KM és Vmax értékek meghatározása, az enzimaktivitás gátolhatósága kompetitív és non-kompetitív gátlószerrel
  • Biokémiai vizsgálati módszerek I: A gélszűrés elvi alapjai és felhasználása
  • Biokémiai vizsgálati módszerek II: A gélelektroforézis elve. Szérumfehérjék szétválasztása poliakrilamid gélelektroforézissel. Fehérjék elválasztása és azonosítása immun-blot technikával
  • Molekuláris biológia I: A ß-galaktozidáz indukció vizsgálata
  • Molekuláris biológia II: A pGL3 basic vektor restrikciós emésztése és gélelektroforézise
a

Aminosavak, fehérjék

  1. Standard aminosavak általános kémiai jellemzése, csoportosításuk.
  2. Aminosavak disszociációja, pK értékei, izoelektromos pont.
  3. Peptidkötés, a kötés konfigurációja. Peptidek elnevezése.
  4. A fehérjék primer és szekunder szerkezete. A szekunder szerkezetet rögzítő kötések. Alfa-keratin.
  5. A globuláris fehérjék tercier szerkezete. A harmadlagos szerkezet kialakulásának termodinamikai értelmezése, a szerkezetet stabilizáló kötések.
  6. Kollagén és elasztin szerkezete. A kollagén bioszintézise.
  7. A globuláris proteinek általános jellemzése.
  8. Fehérjék denaturációja.
  9. A fehérjék natív szerkezete kialakulásának sorrendje. Ribonukleáz denaturálása és renaturálása.
  10. A mioglobin szerkezete és funkciója. A hem prosztetikus csoport a mioglobinban. CO és O2 kötés.
  11. A mioglobin O2 telítése.
  12. A fehérjék negyedleges szerkezete, kötések. A hemoglobin szerkezete és funkciója. Sarlósejtes anémia, (HbS) molekulaszerkezeti sajátságai.
  13. A hemoglobin O2 telítése. Kooperativitás, allosztéria, a 2,3-biszfoszfoglicerát szerepe. Fötális hemoglobin (HbF).
  14. A hemoglobin O2 telítése a pH függvényében. (Bohr-effektus.)

Enzimológia

  1. Az enzimek általános tulajdonságai. Reakciósebesség és mérése. enzimaktivitás egységek. Az enzimek hatása a reakció egyensúlyára és az aktivációs energiára. A hőmérséklet és a pH hatása az enzimaktivitásra.
  2. Az enzim aktív centruma. A szubsztrátkötő és a katalitikus hely. Az enzimreakciók specificitása. (pl.: szerin proteázok)
  3. A koenzimek szerepe az enzimaktivitásban.
  4. Multienzim komplexek, izoenzimek. Az izoenzimek klinikai jelentősége.
  5. A Michaelis-Menten kinetika. Reciprok ábrázolás levezetése, jelentősége.
  6. Az enzimek allosztérikus szabályozása. A foszfofruktokináz szabályozása.
  7. Az enzimaktivitás szabályozása kompartmentalizációval, a génexpresszó szabályozásával, proteolítikus aktiválással (Példák).
  8. Az enzimaktivitás szabályozása-reverzibilis kovalens módosítással.
  9. A szerin proteázok működési mechanizmusa.
  10. A metabolikus utak szabályozásának alapelvei. A sebesség meghatározó lépés megtalálása, termodinamikája.
  11. Transzportfehérjék tulajdonságai.

Molekuláris biológia

  • Nukleinsav szintézis 1-23
  • Fehérje szintézis, a gén expresszió szabályozása 24-37
  • Oncogének. Rekombináns gén technológia 38-50

  1. A DNS polimerázok (I-II-III) tulajdonságai, az általuk katalizált reakciók.
  2. A DNS ligáz által katalizált reakciók, a ligázok szerepe.
  3. A DNS replikáció iniciációja prokariótákban, a replikációs villa, a vezető és követő szál jellemzése.
  4. Az Okazaki-fragmentek és a ligáz szerepe a DNS replikációban.
  5. A protarióta genom replikációjában szerepet játszó fehérje molekulák és szerepük.
  6. Az eukarióta DNS polimerázok jellemzése, szerepük a DNS replikációban
  7. A replikációs „buborékok” (a replikációs villa – vezető szál, követő szál – mozgása). A régebbi és új hisztonok megoszlása.
  8. Az eukarióta genom szerveződése (nukleoszómák, eukromatin, heterokromatin, kromatidok a metafázisban). A DNS molekulák száma a G2 fázisban.
  9. A DNS leggyakoribb károsodásai, a károsodáshoz vezető tényezők. A főbb repair mechanizmusok.
  10. A bázisok dezaminációja, depurinizáció, a károsodások lehetséges következményei, javításának mechanizmusai.
  11. A pirimidin dimérek kialakulása, a hibajavítás mechanizmusa. Xeroderma pigmentosum
  12. A pontmutáció, inzerció, deléció kialakulása, következményei a leolvasási keretben (open reading frame, ORF) a frame shift illetve a nonsense mutáció fogalma.
  13. A DNS replikáció hitelességének biztosítása, mismach repair (hibás bázispárok korrekciója).
  14. A suppressor mutáció, az Ames teszt elve
  15. A pro- és eukarióta transzkripció összehasonlítása.
  16. Az Escherichia coli DNS-függő RNS polimeráziának jellemzése
  17. A prokarióta transzkripciós egység, a promoter (erős, gyenge) fogalma. A policiszronos mRNA szerkezete.
  18. DNS transzkripció eukarióta sejtekben. Az eukarióta transzkripciós egység, az eukarióta promoterek, enhancerek.
  19. Az eukarióta RNS polimeráz. Az elsődleges transzkript 5’ és 3’ módosítása.
  20. A splicing mechanizmusa. Az alternative splicing.
  21. Bakteriofágok replikációja. A T4-es fág lítikus ciklusa. A restrikciós endonukleáz – metiláz párok jelentősége baktáriumokban.
  22. A retrovírusok replikációja. A reverz transzkriptáz által katalizált reakciók.
  23. Vírális onkogének és celluláris protoonkogének. Az onkogén DNS vírusok.
  24. A t-RNS szerkezete, funkciója. Az aminoacil-t-RNS képződése. Az aminoacil-t-RNS szintetázok specificitása.
  25. A riboszómák felépítése, funkciója.
  26. A fehérje szintézis és a mRNS olvasás iránya. A prokarióták iniciációs kodonjának a felismerése. Az IF1, IF2, IF3 szerepe.
  27. A transzláció iniciációja eukariótákban. A z eIF2, eIF3, eIF4 szerepe.
  28. Az elongáció lépései. A Prokarióta és eukarióta elongációs faktorok szerepe. A fehérje szintézis terminációja pro- és eukariótákban.
  29. A szignál szekvenciák szerepe és jellemzése a fehérjeszintézés során. Fehérje transzport az endoplazmás reticulum membránban. A SRP (signal recognition particle) szerkezete és funkciója.
  30. A fehérjék útja az endoplazmás retikulumba, minőségi kontroll az endoplazmás retikulumban.
  31. Az endoplazmás retikulumból a Golgi apparátusba történő anterográd és retrográd transzport. Coat proteins, SNARES, G-fehérjék. Az exocitózis mechanizmusa.
  32. Lizoszómák, a receceptor-mediált endocitózis. Protein degradation pathways.
  33. Fehérjék útja a sejtmagba, a magi import és export. Fehérjék útja a mitokondriális szubkompartmentbe. A hősokkfehérjék szerepe.
  34. A lac operon. A ß-galaktozidáz aktivitás indukciója. A lac-operon funkciója. A CAP fehérje és a cAMP szerepe a lac-operon kettős kontrolljában.
  35. Az eukarióta gén-expresszió szabályozása, transzrkripciós szabályozás.
  36. Az eukarióta gén-expresszió szabályozása. Poszttranszkripciós szabályozás; alternatív splicing és poliadeniláció, jelentőség. mRNS editing, az mRNS féléletidő szabályozása.
  37. Az eukarióta gén-expresszió szabályozása, a transzlációs szintű szabályozás.
  38. A rák molekuláris genetikája. A retrovírusok rákkeltő mechanizmusa. A protooncogenek fő osztályai.
  39. A sejttranszformáció, az onkogének detektálása. A protooncogének A protoonkogének aktiválódásának lehetséges mechanizmusai, tumor szupresszor gének.
  40. A DNS szabályozó szekvenciák detektálása és izolálása. Footprinting, DNS-kötő fehérjék.
  41. Rekombináns plazmidok. Expressziós vektorok, reporter gének (CAT, luciferase).
  42. cDNS, genomi DNS könyvtár definíciója, lehetséges felhasználása. (Southern, Northern and Western blotting. DNA chip technológia).
  43. PCR (polymerase chain reaction). DNS fragmentek amplifikációja PCR-ral. A 21OH-áz deficiencia és a cisztás fibrosis DF508-as deléciójának prenatális diagnózisa PCR-ral.
  44. Humán génterápia. Elvi lehetőségek, módszerek, veszélyek.
  45. A rekombináns DNS technológia. A human rekombináns insulin előállítása. Szekretorikus fehérjék előállítása baktériumokban. Transzgénikus állatok.
  46. A cisztikus fibrózis diagnosztikája, patogenézise, terápiája molekuláris biológiai eszközökkel. Örökletes megbetegedések és a cisztás fibrosis RFLP markerei. A CFTR fehérje szerkezete és funkciója.
  47. Humán gép terápia. A NeoR/TIL gén markerezés. Az ADA gén terápia. CF gén terápia távlatai.
  48. Az eukarióta sejtciklus és szabályozásának biokémiai alapjai. Ciklin dependens kinázok.
  49. Proteolízis a sejtciklusban. Onkogének és sejtciklus. A retinoblasztoma fehérje (p105) ciklus. A p53 és a proliferáció/apoptózis szabályozása.
  50. Az apoptózis. Az apoptózis szerepe a szövetei homeosztázisban. Az apoptózis morfológiai jegyei és funkciója. A kaszpázok aktivációja.
a
Sejtbiológia 1

  1. A plazmamemrán szerkezete, asszimetriája, mozgása, fluiditása, szerveződése és működése. Lipidkomponensek fő típusai és mozgásai: flip-flop, rotáció, laterális diffúzió. Raftok, kaveolák. A sejtmembrán fehérjekomponensei (integráns, perifériás, transzmembrán fehérjék) és funkciói. Akvaporinok. ABC proteinek, multidrog rezisztens proteinek.
  2. Transzport lehetőségek a membránokon át. Transzport proteinek típusai: csatorna fehérjék, transzporterek, aktív pumpa fehérjék. Aktív és passzív transzport. Uniport, kotranszport, szimport, antiport. Exo- és endocitózis formái, jelentőségük.
  3. A sejtmag szerkezete. A maghártya szerkezete, kapcsolata más membránrendszerekkel. Laminok. A magpórus szerkezete, transzportfolyamatai, „zsilipező kapun való” szállítás: importinok, exportinok.
  4. Sejtváz elemek: mikrotubulusok (MT) felépítése és feladatai. A mikrotubulusok dinamikus (dinamikus instabilitás elve) felépülése. Mikrotubulus Asszociált Proteinek (MAP). Mikrotubuláris motorfehérjék: dinein, kinezin szerepe. A centriólum szerkezete és szerepe. MTOC. Mitózis: osztódási magorsók kialakulása. Mitotikus MT motorfehérjék.
  5. Sejtváz elemek: intermedier filamentumok típusai, felépítése és feladatai. Osztályaik. Laminok, neurofilamentumok. Specificitásuk. Szerepük, kapcsolatuk a sejtmembránnal.
  6. Sejtváz elemek: mikrofilamentumok szerkezete, polaritása és feladatai. Taposómalom mechanizmus. Aktin-kötő (asszociált) proteinek és funkcióik (példák). Miozinok: az aktin motor fehérjéi. Sejtmozgások.
  7. A durva (dER) és a sima felszínű endoplazmatikus retikulum (sER) szerkezeti és funkcinális különbségei. A dER-ben termelt fehérjék sorsa. A fehérjemolekulák szignalizációjának jelentősége, lehetőségei. A térszerkezet szerepe a szignalizációban. Chaperonok (hő-shock proteinek). Vezikuláris transzport: klatrin-burkos, COPI-burkos, COPII-burkos vezikulum transzport.
  8. Golgi-rendszer Szerkezete kapcsolata más membránrendszerekkel. Szerepük: transzport, válogatás, transzformáció (átalakítás), membránba csomagolás.
  9. A lizoszóma és a peroxiszóma eredete, szerkezete, feladatai. Proteinek transzportja a lizoszómába. Lizoszómális enzimek: lizoszóma asszociált membrán proteinek (LAMP) és savas hidrolázok. Peroxiszóma szerkezete, funkciói.
  10. A mitokondrium szerkezete, fő funkciói, származása. A mitokondrium a sejtek energiatermelő központjai. Mitokondrium membránon keresztül történő fehérje transzport: transzmembrán transzport (TOM és TIM23 komplex). A mitokondriális DNS származástani jelentősége.
a

Szénhidrátok

  1. A szénhidrátok definiciója, osztályozása.
  2. A monoszaccharidok térszerkezete, példákkal.
  3. A monoszaccharidok oxidált és redukált származékai, példákkal.
  4. Diszaccharidok osztályozása, szerkezete, fontosabb diszacharidok, példákkal.
  5. A homopoliszacharidok szerkezete, fajtái, biológiai szerepe, példákkal.
  6. A heteropoliszacharidokat (heteroglikánokat) felépítő monoszacharidok és azok származékai, példákkal.
  7. Glikoproteinek, proteoglikánok.
a

Lipidek

a
  1. A lipidek általános tulajdonsága, osztályozásuk. Neutrális zsírok, sztereokémiai nomenklatúra, prokiralitás.
  2. Zsírsavak: osztályozás, nomenklatúra. Funkció, fizikai tulajdonságok függése a kémiai szerkezettől, telítetlen zsírsavak peroxidációja.
  3. Foszfoglicerolipidek: szerkezet, funkció, fontosabb képviselők. Detergens hatású foszfolipidek. Éterfoszfolipidek: trombocita aktiváló faktor, szerkezet-funkció. Plazmalogének, szerkezet. 4.
  4. Foszfoszfingolipidek, glikoszfingolipidek: struktúra, funkció, szövet-specificitás, tárolási betegségek.
  5. Koleszterin és redukált származékai: sztereokémiai szerkezet, nevezéktan és funkció. Epesavak, konjugált epesavak: szerkezet, funkció összefüggés, detergens hatás.
  6. Szteroid hormonok: szerkezet, funkció. hatásmechanizmus.
  7. Dolikolfoszfát: szerepe a glikoproteinek szintézisében. Koenzim-Q: funkció, kinoidális, aromás gyűrűszerkezet.
  8. Eikozanoidok: osztályozás, funkciók.
a

Vitaminok

  1. 1. Zsíroldékony vitaminok: D3-vitamin és biológiailag aktív származékai. Az A-vitamin, származékai, funkciója.
  2. 2. Zsíroldékony vitaminok: A K2-vitamin, az E-vitamin, funkciójuk.
  3. 3. A B1, B6, B12 , a biotin, C-vitamin és funkciójuk.

Képletlista

α-és ß-D-glukóz, α-és ß-D-fruktóz, α-és ß-D-galaktóz, α-és ß-D-mannóz, α-és ß-D-ribóz, α-és ß-D-dezoxiribóz, maltóz, szacharóz, laktóz, D-galaktitol (dulcit), glukono-δ-lakton, ß-D-glukoronsav, α-L-iduronsav, α-D-glukóz-1-foszfát, α-D-glukóz-6-foszfát, ß-D-fruktóz-6-foszfát, fruktóz-1,6-biszfoszfát, D-ribitol, cellobióz, α-D-glukóz-amin, N-acetil-D-galaktózamin, α-L-fukóz, N-acetil-D-mannózamin

foszfatidsav, foszfatidil-kolin, foszfatidil-szerin, difoszfatidil-glicerin (kardiolipin), foszfatidil-inozitol-4,5-bisz-foszfát, plazmánsav, trombocita aktiváló faktor, koleszterin, kólsav, taurokólsav, glikokólsav, kortizol, aldoszteron, progeszteron, tesztoszteron, ösztradiol, arachidonsav,

A-vitamin (retinol), D-vitamin (kalciferol), E-vitamin (tokoferol) K-vitamin (fillokinon); B1-vitamin (tiamin), B2-vitamin (riboflavin), B3-vitamin (nikotinsav) B6 (piridoxin), B7-vitamin (biotin), B9-vitamin (fólsav), C-vitamin (aszkorbinsav)

alanin, arginin, aszparagin, aszparaginsav, cisztein, fenilalanin, glicin, glutamin, glutaminsav, 4-hidroxiprolin, 5-hidroxilizin, hisztidin, izoleucin, leucin, lizin, metionin, prolin, szerin, treonin, triptofán, tirozin, valin

adenin, guanin, hipoxantin, xantin, húgysav, timin, uracil, citozin, nukleozid és deoxinukleozid - mono - di – trifoszfátok (pl.: pl. adenozin, AMP, ADP, ATP, dATP), cAMP, cGMP, A és T bázispárosodás, C és G bázispárosodás


a
a
  1. Az enzimek általános tulajdonságai. Reakciósebesség és mérése. enzimaktivitás egységek. Az enzimek hatása a reakció egyensúlyára és az aktivációs energiára. A hőmérséklet és a pH hatása az enzimaktivitásra.

  2. Az enzim aktív centruma. A szubsztrátkötő és a katalitikus hely. Az enzimreakciók specificitása. (pl.: szerin proteázok)

  3. A koenzimek szerepe az enzimaktivitásban.

  4. Multienzim komplexek, izoenzimek. Az izoenzimek klinikai jelentősége.

  5. A Michaelis-Menten kinetika. Reciprok ábrázolás levezetése, jelentősége.

  6. Az enzimek allosztérikus szabályozása. A foszfofruktokináz szabályozása.

  7. Az enzimaktivitás szabályozása kompartmentalizációval, a génexpresszó szabályozásával, proteolítikus aktiválással (Példák).

  8. Az enzimaktivitás szabályozása-reverzibilis kovalens módosítással.

  9. A szerin proteázok működési mechanizmusa.

  10. A metabolikus utak szabályozásának alapelvei. A sebesség meghatározó lépés megtalálása, termodinamikája.

  11. Transzportfehérjék tulajdonságai.