Orvosi kémia vizsgatételek


Gyakorlati tételek

  1. Neutralizációs analízis I: HCl mérőoldat készítése, faktorozása. Ismeretlen NaOH oldat koncentrációjának meghatározása.
  2. Neutralizációs analízis II: NaOH mérőoldat készítése, faktorozása. Ismeretlen HCl oldat koncentrációjának meghatározása.
  3. Neutralizációs analízis III: CH3COOH-oldat és H2SO4 titrálása. Gyomornedv titrálása, az összaciditás és szabad HCl tartalom meghatározása.
  4. Neutralizációs analízis IV: A neutralizációs analízis titrálási görbéi.
  5. Permanganometria: Elvi alapja, KMnO4-mérőoldat készítése és faktorozása, ismeretlen Mohr-só, illetve oxálsav oldat koncentrációjának meghatározása.
  6. Jodometria I: Elvi alapja, a Na2S2O3-mérőoldat faktorának megállapítása.
  7. Jodometria II: Ismeretlen NaOCl-oldat és K3[Fe(CN)6]-oldat koncentrációjának meghatározása.
  8. Csapadékos titrálás: Elvi alapja. NaCl-oldat koncentrációjának meghatározása.
  9. Komplexometria: Elvi alapja. Ismeretlen CuSO4 oldat koncentrációjának meghatározása. Ismeretlen, Ca2+ és Mg2+ ionokat is tartalmazó oldat Ca2+ és Mg2+ koncentrációjának egymás melletti meghatározása.
  10. Spektrofotometria: Elvi alapja, felhasználása a kémiai, biokémiai analízisben. A fenol vörös disszociációs állandójának meghatározása.
  11. Elektrokémiai mérések: Elvi alapja. Elektrometriás pH-mérés. Redox elemek potenciáljának meghatározása.
  12. Vezetőképességmérés: Ecetsav disszociációs állandójának meghatározása konduktometriásan.

Általános kémia

  1. A Bohr-, Sommerfeld féle atommodell. Atomi spektrumok.
  2. A kvantummechanikai atommodell. Kvantumszámok, atomorbitál.
  3. Az elemek periódusos rendszere, felépítésének elve. A kvantumszámok jelentősége, Pauli- és Hund-szabály. Fő és mellékcsoportok.
  4. Ionos kötés, ionizációs energia, elektronaffinitás, rácsenergia.
  5. A kovalens kötés. Molakula-orbitál elmélet, kötő és lazító pályák.
  6. A kovalens kötés jellemzői két- és több-atomos molekulákban: kötési energia, kötési távolság; kötésszög.
  7. A datív (koordinatív) kötés. Komplex vegyületek jellemzése koordinációs szférák, koordinációs szám. Komplex vegyületek térszerkezete és stabilitása.
  8. A hibrid orbitálok elmélete. A szén atom hibrid állapotai. A σ- és a π-kötések.
  9. A polarizált kovalens kötések. Elektronegativitás. Dipólus molekulák, dipólmomentum.
  10. Összetett ionok (molekulaionok) általános jellemzése, CO32-, SO42-, PO43-, NO3-, ClO4- ionok. π-elektron delokalizáció.
  11. Az oxidációs szám fogalma, kiszámítása (példák), jelentősége az oxidoredukciós egyenletek felírásában.
  12. A molekulák közötti - másodlagos - kölcsönhatások: dipól kölcsönhatás, van der Waals-féle erők, H-kötések.
  13. A gázhalmazállapot általános jellemzése. Ideális és reális gázok. A Maxwell-Boltzmann-féle kinetikus energia eloszlás. Parciális nyomás.
  14. A folyékony halmazállapot jellemzése. Viszkozitás és felületi feszültség. Gőztenzió.
  15. A szilárd halmazállapot jellemzése. Fémrács (fémes kötés), ionrács, atomrács, molakularács jellemzői. Szublimáció, liofilezés.
  16. Az oldódás folyamata, energetikája. Oldhatóság fogalma, telített oldatok. Az oldhatóság függése a hőmérséklettől és a nyomástól. Gázok oldódása folyadékokban. Megoszlási egyensúlyok.
  17. A koncentráció fogalma és fajtái.
  18. Híg oldatok törvényei: oldatok tenzió-csökkenése, fagyás és forráspontja.
  19. Ozmózis, ozmózisnyomás, ozmolaritás fogalma.
  20. Oldhatósági szorzat. Gyakorlati jelentősége.
  21. Sav-bázis elméletek.
  22. Savak erősségének értelmezése a molekulaszerkezet alapján.
  23. A savi (Ks) és a bazicitási (Kb) konstans levezetése. A pK fogalma. Erős és gyenge savak (bázisok).
  24. A víz disszociációs egyensúlya. A víz ionszorzata. pH és pOH.
  25. Pufferek általános jellemzése. Pufferkapacitás.
  26. A szervezet legfontosabb puffer-rendszerei.
  27. Elektrolitok általános jellemzése. Elektrolitos disszociáció, disszociációfok, disszociációs konstans.
  28. Elektrolitok fajlagos és ekvivalens vezetőképessége. Erős és gyenge elektrolitok.
  29. Sav-bázis indikátorok működési elve. Sav-bázistitrálási görbék.
  30. Amfoter elektrolitok.
  31. Savanyú és bázikus sók. Gyenge savak és gyenge bázisok sóinak disszociációs egyensúlya („hidrolízise”).
  32. Galván elemek általános jellemzése. Oxidáció és redukció a galván elemekben. A Daniell-féle elem. Normál potenciál fogalma, standardpotenciál, elektromotoros erő.
  33. Az elektród potenciál koncentráció függése. Nernst-egyenlet (példa). Az e!ektromotoros erő összefüggése a standard szabadentalpia változással.
  34. Első- és másodfajú elektródok jellemzése. Az elektródok koncentrációs polarizációja. Összehasonlító elektródok.
  35. Koncentrációs elemek jellemzése és felhasználása pH mérésére.
  36. Redox galvánelemek jellemzése. Redox-potenciál, standard redox-potenciál. Jelentősége biológiai rendszerekben. A standard redox-potenciál változás és szabadentalpia változás közötti összefüggés.
  37. Az elektrolízis folyamatának általános jellemzése: bomlás feszültség, túlfeszültség, Faraday-törvénye.
  38. A termodinamika I. főtétele. Belső energia, entalpia. Exoterm és endoterm folyamatok.
  39. Reakcióhő, termokémiai egyenlete. Hess-tétel.
  40. Atomos és molekuláris képződéshő, kötési energia.
  41. A termodinamika II. főtétele. Szabad entalpia és entrópia, jelentőségük a kémiai folyamatokban.
  42. Exergonikus és endergonikus reakciók, összekapcsolódásuk az anyagcsere folyamatokban.
  43. A reakciók rendűsége. A reakciósebesség függése a hőmérséklettől.
  44. A reakciók molekularitása. Összefüggés a molekularitás és a rendűség között.
  45. A reakciók felezési ideje, és ennek függése a reaktánsok kezdeti koncentrációitól első és másodrendű folyamatok esetében.
  46. Katalizált reakciók. Katalizátorok hatásmechanizmusa.
  47. Arrhenius-törvénye. Aktivációs energia, aktivált komplex, hatásos keresztmetszet. A kinetikus energia Maxwell-Boltzmann-féle eloszlása.
  48. Egyensúlyi reakciók. A tömeghatás törvényének reakció-kinetikai levezetése Összefüggés a standard szabadentalpia változás és az egyensúlyi konstans között.

Szerves kémia tételek

  1. C atomok rendűsége. Izoméria lehetőségek a szerves vegyületeknél.
  2. A C atom hibrid állapotai: A σ- és a π- kötések jellemzői. Szerves vegyületekben lévő kötések paraméterei: vegyértékszög, kötéshossz, kötési energia, dipólusmomentum. Induktív és induktomer, konjugációs és elektromer effektus.
  3. Konformáció fogalma. Alkánok és cikloalkánok konformációs viszonyai.
  4. A prokiralitás és a kiralitás fogalma, szerkezeti alapja. Az enantioméria fogalma. Projekciós szerkezeti képetek.
  5. Abszolút és relatív konfiguráció. Diasztereoméria fogalma. Mezo módosulatok és racém keverékek. Optikai izomerek elválasztása.
  6. A π-elektronok delokalizációja. Az 1,3-butadién szerkezetének jellemzése, és annak igazolása addíciós reakcióival.
  7. A szerves vegyületek váz és funkciós csoportok szerinti osztályozása. Szerves vegyületek elnevezésének szabályai.
  8. Szerves reakciók mechanizmusa: homolízis és heterolízis, gyöktípusú, elektrofil és nukleofil reakciók általános jellemzése példákkal.
  9. Az alkánok és cikloalkánok homológ sora: izoméria lehetőségek, fizikai-kémiai tulajdonságaik és reakcióik. Fontosabb telített szénhidrogének.
  10. Az alkének és cikloalkének nomenklatúrája, fizikai-kémiai tulajdonságai, és reakciói. Fontosabb alkének, illetve cikloalkének.
  11. Az aromás szénhidrogének osztályozása, izoméria viszonyai.
  12. Aromás szénhidrogének előállítása. Az aromás jelleg fizikai-kémiai jellemzése és elektron szerkezeti magyarázata.
  13. A benzol szubsztitúciós reakciói.
  14. Az aromás szubsztituensek irányító hatása. Az irányító hatás magyarázata.
  15. Az aromás szénhidrogének oxidációja és redukciója. Fontosabb aromás alapvegyületek.
  16. Szerves halogénszármazékok előállítása, fizikai-kémiai tulajdonságaik, reakcióik.
  17. Az alkoholok osztályozása. Előállításuk, fizikai-kémiai tulajdonságaik, kémiai reakcióik. Fontosabb alkoholok.
  18. Az enolok és fenolok fizikai-kémiai tulajdonságai, reakciói. Fontosabb fenolok, a kinoidális szerkezet. Tautoméria.
  19. Az éterek előállítása, fizikai-kémiai és kémiai tulajdonságai.
  20. Az oxovegyületek nomenklatúrája, előállítása, fizikai-kémiai tulajdonságai, reakciói, fontosabb oxovegyületek.
  21. A karbonsavak nomenklatúrája, előállítása, fizikai-kémiai tulajdonságai, monokarbonsavak reakciói. Észterek, savanhidridek.
  22. A dikarbonsavak oxi- illetve oxo-karbonsavak reakciói. Fontosabb mono-, di-, illetve trikarbonsavak.
  23. A kéntartalmú szerves vegyületek, fizikai-kémiai tulajdonságaik. Fontosabb tiovegyületek.
  24. A nitrogéntartalmú szerves vegyületek csoportjai. Nitrovegyületek előállítása, fizikai-kémiai tulajdonságai, reakciói. Fontosabb nitrovegyületek, salétromsav észterek.
  25. Aminok csoportosítása, előállítása, fizikai-kémiai tulajdonságai, reakciói. Fontosabb aminok és származékaik.
  26. Savamidok és a szénsav nitrogéntartalmú származékai.

Szervetelen kémia tételek

  1. A hidrogén jellemzése.
  2. Nemesgázok általános jellemzése. Jelentőségük.
  3. A halogén elemek általános jellemzése, fontosabb vegyületeik.
  4. Az oxigén jellegzetes tulajdonságai, fontosabb vegyületei.
  5. A víz szerkezete és fizikai-kémia tulajdonságai.
  6. A kén jellemző tulajdonságai és fontosabb vegyületei.
  7. Az elemi nitrogén tulajdonságai, jelentősége, fontosabb vegyületei.
  8. A foszfor és arzén jellegzetes tulajdonságai, fontosabb vegyületeik.
  9. Az elemi szén tulajdonságai, fontosabb vegyületei.
  10. A szilícium tulajdonságai, fontosabb vegyületei.
  11. Fontosabb szervetlen savak és azok szerkezete.
  12. Fontosabb szervetlen bázisok és azok szerkezete.
  13. Az alkáli fémek általános jellemzése, fontosabb vegyületei.
  14. Az alkáli földfémek általános jellemzése, fontosabb vegyületei.
  15. A bór és alumínium tulajdonságai, fontosabb vegyületei.
  16. Fontosabb nehézfémek - Fe, Mn, Pb - vegyületei.
  17. A nemesfémek általános jellemzése, fontosabb vegyületei.
  18. A fémek általános jellemzése (fémrács, vezetők és félvezetők).