Követelményrendszer



Intézetünk a félév végén az indexbe és a neptun-portálra bejegyzett 'aláírással' ismeri el a félévi tanulmányok elvégzését. Nem kaphat félév végi aláírást az a hallgató, aki 4, vagy több alkalommal nem jelent meg a gyakorlatokon és a szemináriumi foglalkozásokon és / vagy bármelyik demonstrációs dolgozata elégtelen. Ebből következően felesleges orvosi igazolással igazolni a távollét okát.

A hallgatói jelenlét nyilvántartása az intézet oktatási adminisztrációs irodáján történik, ezért különösen fontos, hogy a gyakorlat kezdetén a gyakorlatvezető által kiosztott jelenléti ívet minden hallgató – aki jelen van – aláírja!

 

KÖVETELMÉNYRENDSZER

 

Semmelweis Egyetem Oktatási szervezeti egység megnevezése:

Orvosi Biokémia Intézet

Általános Orvostudományi Kar

Tantárgy neve: Orvosi Kémia

Tantárgy típusa: kötelező/kötelezően választható/szabadon választható (a megfelelő aláhúzandó)

kódja: AOKOBI001_M

kreditértéke: 6

Tantárgy előadójának neve: Dr. Ádám Veronika egyetemi tanár, intézetigazgató

Tanév: 2013/2014 I. félév

A tantárgy feladata a képzés céljának megvalósításában:

Általános Kémia

Kémiai kötések – Atom-rádiusz, ionizációs energia, elektronegativitás fogalma. Molekula- és hibrid-orbitálok. Ionos, kovalens, és fémes kötés. Molekulák közötti kölcsönhatások. Halmazállapotok. Oldatok – az oldás folyamata, koncentráció, híg oldatok törvényei, ozmózisnyomás, orvosi jelentőségük. Elektrolit oldatok, vezetőképességük. A víz szerkezete, ionszorzata, pH számítás. Savak, bázisok, sók, puffer oldatok, orvosi szempontból fontos puffer rendszerek. Redox folyamatok – Oxidációs szám, redox reakciók, az elektrokémiai potenciál, első- és másodfajú elektródok, pH mérés. A biológiai redoxpotenciál, élettani jelentősége.

Kémiai termodinamika

Reakciókinetika, tömeghatás törvénye, egyensúlyi állandó.

Szerves kémia

Izoméria fogalma és típusai. Szerves vegyületek váz szerinti ismertetése: alkánok, alkének, alkinek, aromás vegyületek. Szerves kémiai reakciók, reakciómechanizmusok típusai. Halogén-, oxigén-, nitrogén- kéntartalmú funkciós csoportokat tartalmazó szerves vegyületek tulajdonságai., biológiai szempontból fontos reakciói.

Szervetlen kémia

A nemesgázok, a halogén-, az oxigén-, a nitrogén-, a széncsoport, földfémek, alkáli földfémek, alkáli fémek, nehézfémek jellemzése. Az oxigéntartalmú szabad gyökök, a levegőszennyezés, az ózon jelentősége.

A tárgy tematikája (lehetőleg heti bontásban, sorszámozva):

Dr. Szikla Károly, ny. adjunktus, szaktanácsadó

1. 09-09 Atomrádiusz fogalma, változása a periódusos rendszerben. Ionizációs energia, elektronaffinitás, elektronegativitás fogalma, összefüggése a periódusos rendszerrel. Ionos kötés, ionrádiusz, ionok típusai.

1. 09-11 Kovalens kötés kialakulása, a σ és a π-kötés fogalma. Hibridorbitálok létrejötte, a szén hibridállapotai. Elektronpár taszítás elmélete, molekulageometria, kötésszög. Molekulaorbitál elmélet.

2. 09-16 Poláros kovalens kötés. Többatomos poláros és apoláros molekulák. Koordinatív kötés. Összetett ionok szerkezete, geometriája. Fémes kötés

2. 09-18 Molekulák közötti kölcsönhatások: dipól, van der Waals kölcsönhatás, H híd. A víz molekuláris szerkezete, tulajdonságai. Halmazállapotok értelmezése. Kristályok típusai, néhány jellemző típus ismertetése.

3. 09-23 Oldatok definíciója, oldás folyamata. Ionok oldódása vízben, disszociáció. Oldáshő. Koncentráció: százalékos, mólos koncentráció fogalma, normál oldatok, molalitás, móltört, telített oldatok.

3. 09-25 Kémiai egyensúly, megoszlási hányados, oldékonysági szorzat fogalma, alkalmazása a gyakorlatban, egyszerű számítási feladat bemutatása.

4. 09-30 Híg oldatok törvényei. A gőznyomás fogalma, hőmérséklettől függése, fagyáspont, forráspont értelmezése tiszta oldószer esetében. Oldatok gőznyomása, Raoult-törvény, fagyáspont, forráspontváltozás, ozmózisnyomás. Az ozmózis biológiai és orvosi jelentősége.

4. 10-02 Elektrolitok. Disszociáció fok, disszociációs állandó fogalma, értelmezése, a disszociációfok és disszociációs állandó összefüggése. Elektrolit oldatok vezetőképessége: fajlagos és ekvivalens vezetőképesség erős és gyenge elektrolitok esetében.

5. 10-07 Sav-bázis elméletek. Arrhenius-elmélet, savak, bázisok csoportosítása, anhidridek. Brönsted-Lowry elmélet. Savak erőssége és molekulaszerkezet. Lewis-elmélet.

5. 10-09 A víz ionszorzata, a pH fogalma. Minta feladatok ismertetése erős és gyenge; sav, illetve bázis oldatok pH számolására. Erős savak hatása gyenge savak disszociációjára, illetve erős bázisok hatása gyenge bázisok disszociációjára.

6. 10-14 Erős savak, illetve bázisok hatása gyenge savak, illetve bázisok sóira. Puffer oldatok, számítások puffer oldatokkal. Többértékű gyenge savakból készíthető pufferek, élettani szempontból fontos szervetlen pufferek.

6. 10-16 Pufferkapacitás. pH indikátorok. Titrálási görbék ismertetése és magyarázata erős és gyenge savak, illetve bázisok esetében. Az indikátor kiválasztásának értelmezése.

7. 10-21 Amfotéria. Sók fajtái (savanyú, bázikus), kettős sók fogalma. Komplex vegyületek, komplex sók. Komplexek geometriája, kelát-komplexek. Sók reakciója vízzel. (Sóoldatok vegyhatása.)

7. 10-25 Redoxifolyamatok. Oxidációs szám fogalma, meghatározása. Redoxi reakcióegyenletek. Az elektrokémiai potenciál fogalma, magyarázata. Normál potenciál. Galván elemek ismertetése. Nernst egyenlet. AZ ELŐADÁST 17:30-18:40 közötti időpontban a Szent-Györgyi Albert előadóteremben tartjuk.

8. 10-28 Koncentrációs elemek, elektrometriás pH mérés elve. Másodfajú elektródok tulajdonságai, típusai, gyakorlati alkalmazásuk. AZ ELŐADÁST ugyanazon napon, a meghírdetett helyen és időpontban tartjuk.

8. 10-30 Biológiai redoxipotenciál, redoxielektródok. A redoxipotenciál fogalmának alkalmazása biológiai redoxifolyamatokra, a mitokondriális energiatermelés rövid értelmezése. Elektolízis alapelvei néhány példán értelmezve.

Dr. Bauer Pál, egyetemi docens

9. 11-04 Kémiai termodinamika: termodinamikai rendszerek. I. főtétel: belső energia és entalpia, reakcióhő, standard reakcióhő. Hess-tétel. Égéshő, atomos és molekuláris képződéshő, kötési energia. II. főtétel, entrópia és szabadentalpia. Elektromotoros erő és szabadentalpia változás. Exergonikus és endergonikus folyamatok. Szabad energia.

9. 11-06 Reakciókinetika: reakciósebesség, reakciórend és molekularitás. Felezési idő. Hőmérsékletfüggés (van't Hoff szabály). Aktivált komplex, aktiválási energia. Arrhenius-egyenlet. Katalízis. Egyensúlyi reakciók, tömeghatás törvénye, egyensúlyi állandó. Összefüggése a standard szabadentalpia változással. Sorba kapcsolt reakciók, limitáló reakció jelentősége az anyagcsere folyamatokban.

10. 11-11 Bevezetés a szerves kémiába: szerves vegyületek fogalma, elemi összetétele. Konstitúció és homológ sor fogalma, konstitúciós izoméria. Szerves vegyületek csoportosítása váz és funkciós csoportok szerint.

10. 11-13 Szerves vegyületekben lévő kötések jellemzői: kötési energia és távolság, dipólmomentum. Apoláros és poláros jelleg, induktív és induktomer, mezomer és elektromer effektus. A dipólmomentum vektor jellege

Dr. Bak Judit, tudományos munkatárs

11. 11-18 Optikai izoméria: a forgatóképesség szerkezeti alapjai: kiralitás, aszimmetriás C-atom, konfiguráció fogalma, enantioméria. Relatív és abszolút konfiguráció fogalma, jelölése. Vetített képletek. Több aszimmetria-centrumos vegyületek: diasztereoméria, mezo-módosulatok. Optikai izomerek elválasztása.

11. 11-20 Paraffinok (alkánok) és cikloparaffinok (cikloalkánok) homológ sora: a homológ sor levezetése, térszerkezeti viszonyok; konformáció, konformációs izoméria. Paraffinok fizikai tulajdonságai és kémiai viselkedése. Cikloparaffinok térszerkezete.

12. 11-25 Olefinek (alkének) homológ sora. A homológ sor levezetése, konstitúciós és konfigurációs izoméria lehetőségek. Alkének kémiai viselkedése: az addíciós reakciók lehetséges mechanizmusai. Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének: p-elektronok delokalizációja a konjugált kettős kötésű rendszerekben. Acetilén: fizikai és kémiai tulajdonságai.

Dr. Bauer Pál, egyetemi docens

12. 11-27 Aromás szénhidrogének: homológ sor(ok) levezetése, izoméria lehetőségek. Az aromás jelleg elektronszerkezeti magyarázata. Benzol és homológjai kémiai viselkedése: szubsztitúció, oxidáció és redukció, az aromás szubsztítuensek irányító hatása. Heterociklusos aromás vegyületek általános jellemzése, fontosabb vegyületek.*Funkciós csoportot tartalmazó szerves vegyületek: csoportosítás. Halogéntartalmú szerves vegyületek fizikai tulajdonságai és kémiai viselkedése.

Dr. Bak Judit, tudományos munkatárs

13. 12-02 OH-csoportot tartalmazó szerves vegyületek csoportosítása. Alkoholok fizikai és kémiai tulajdonságai, előállítása és kémiai reakciói. *Enolok és fenolok kémiai tulajdonságai. Éterek előállítása és jellegzetes reakciói. Oxo-vegyületek: csoportosítás, nomenklatúra, fizikai és kémiai tulajdonságaik. Aldehidek és ketonok kémiai reakciói: addíciós reakciók.

13. 12-04 Oxo-vegyületek: kondenzációs reakciók, oxidáció és redukció. Karbonsavak és karbonsavszármazékok: csoportosítás, nomenklatúra, előállítási reakciók, fizikai és kémiai tulajdonságaik. A karboxil-csoportok savi karaktere, kémiai reakciói, kén- és nitrogéntartalmú szerves vegyületek.

Dr. Léránt István, adjunktus

14. 12-09 A karboxil-csoport savi karakterének elektronszerkezeti magyarázata, szubsztituensek hatása a savi karakterre. Monokarbonsavak kémiai reakciói: észterképződés, savhaloidok, savamidok és savanhidridek képződése. Szubsztitúció a C-láncon: halogén- karbonsavak és amino-karbonsavak előállítása. *Dikarbonsavak savi karaktere, fontosabb reakcióik. Hidroxi- és oxokarbonsavak kémiai tulajdonságai. Fontosabb dikarbonsavak, hidroxi- és oxokarbonsavak.

Dr. Bak Judit, tudományos munkatárs

14. 12-11 Kéntartalmú szerves vegyületek: tioalkoholok, tiofenolok és tioéterek előállítása, fizikai és kémiai tulajdonságaik. *Nitrogéntartalmú szerves vegyületek: csoportosítás, nitrovegyületek fizikai és kémiai tulajdonságai. Aminok csoportosítása, előállítása, bazicitása. Aminok egyéb fontosabb reakciói (Schiff-bázisok). A szénsav N-tartalmú származékai.

A foglalkozásokon való részvétel követelményei és a távolmaradás pótlásának lehetősége: A gyakorlatokon való részvétel kötelező. Ha a hallgató bármilyen ok következtében négy, vagy több alkalommal nem vesz részt a gyakorlati foglalkozásokon, nem kapja meg a félév végi aláírást. Elmaradt gyakorlat pótlására egyedül az azonos oktatási héten, az intézet oktatói által oktatott csoportok gyakorlati foglalkozásán nyílik mód. Ebben az esetben a gyakorlatvezető igazolást állít ki a gyakorlatlátogatás tényétől.

Az igazolás módja a foglalkozásokon és a vizsgán való távollét esetén: Gyakorlatról való távolmaradást nem kell igazolnia a hallgatónak. Vizsgáról való távollét igazolása Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatban leírtak szerint történik.

A félévközi ellenőrzések (beszámolók, zárthelyi dolgozatok) száma, témaköre és időpontja, pótlásuk és javításuk lehetősége: Zárthelyi dolgozat (demonstráció) két alkalommal: 6. és 13. oktatási hét. Az Orvosi Biokémia Intézet biztosít pótlási, vagy javítási lehetőséget. (részletek: http://biokemia.semmelweis.hu)

A félév végi aláírás követelményei (ideértve a hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak számát és típusát is): Kettő, legalább elégséges minősítésű zárthelyi dolgozat (demonstráció), illetve 3, vagy kevesebb gyakorlati hiányzás a félév során.

Az osztályzat kialakításának módja: A hallgatók a szóbeli vizsga megkezdésekor 6 kérdést húznak (témakörök: 1 gyakorlati kérdés, 2 általános kémia kérdés, 2 szerves kémia kérdés és 1 szervetlen kémia kérdés). A hat kérdésre adott választ minősítjük, ezek átlagából képezzük a vizsgajegyet. Ha a vizsgázó bármelyik kérdésre adott válasza során teljes tájékozatlanságot árul el az adott témakörből, az egyben elégtelen vizsgát is jelent.

A vizsga típusa: szóbeli

Vizsgakövetelmények: Az elméleti előadásokon, szemináriumokon és gyakorlati foglalkozásokon elhangzott tananyag megfelelő szintű ismerete; a felkészülést segítő vizsgatételek listáját az intézeti honlapon http://biokemia.semmelweis.hu publikáljuk a hallgatók számára.

A vizsgajelentkezés módja: „Neptun” tanulmányi portál

A vizsgajelentkezés módosításának rendje: TVSZ és a „Neptun” portál szabályai szerint

A vizsgáról való távolmaradás igazolásának módja: TVSZ szerint járunk el.

A tananyag elsajátításához felhasználható jegyzetek, tankönyvek, segédletek és szakirodalom listája:

Gergely Pál - Erdődy Ferenc – Vereb György: Általános és Bioszervetlen Kémia – tankönyv 2001, javított kiadás 2005
Csermely Péter, Hrabák András, Idei Miklós, Mészáros György: Bioorganikus kémia - jegyzet, 2005 (szerk.: Mandl József)

Orvosi kémiai és biokémiai gyakorlatok c. jegyzet, 2006 (szerk.: Keszler Gergely)
Hrabák A., Mészáros Gy., Müllner N.: Orvosi kémia és biokémia feladatgyűjtemény – jegyzet. 2005 (szerk.: Hrabák András)

Tóth Miklós: Szervetlen kémia – jegyzet, 2006

 

.
.
.