Előadások - 2013-2014. tanév I. félév

Az előadások időpontja, helyszíne

Hétfő 13:00-14:10
Szerda 09:50-11:00
Semmelweis Egyetem, Elméleti Orvostudományi Központ
Szent-Györgyi Albert terem
Budapest, IX., Tűzoltó utca 37–47. H–1094
.
Előadások e-változata (.ppt, pdf)
.

Előadási tematika

 

Hét

Dátum

 

 

 

Dr. Szikla Károly, ny. adjunktus, szaktanácsadó

1

09-09

Atomrádiusz fogalma, változása a periódusos rendszerben. Ionizációs energia, elektronaffinitás, elektronegativitás fogalma, összefüggése a periódusos rendszerrel. Ionos kötés, ionrádiusz, ionok típusai.

 

09-11

Kovalens kötés kialakulása, a σ és a π-kötés fogalma. Hibridorbitálok létrejötte, a szén hibridállapotai. Elektronpár taszítás elmélete, molekulageometria, kötésszög. Molekulaorbitál elmélet.

2

09-16

Poláros kovalens kötés. Többatomos poláros és apoláros molekulák. Koordinatív kötés. Összetett ionok szerkezete, geometriája. Fémes kötés

 

09-18

Molekulák közötti kölcsönhatások: dipól, van der Waals kölcsönhatás, H híd. A víz molekuláris szerkezete, tulajdonságai. Halmazállapotok értelmezése. Kristályok típusai, néhány jellemző típus ismertetése.

3

09-23

Oldatok definíciója, oldás folyamata. Ionok oldódása vízben, disszociáció. Oldáshő. Koncentráció: százalékos, mólos koncentráció fogalma, normál oldatok, molalitás, móltört, telített oldatok.

 

09-25

Kémiai egyensúly, megoszlási hányados, oldékonysági szorzat fogalma, alkalmazása a gyakorlatban, egyszerű számítási feladat bemutatása.

4

09-30

Híg oldatok törvényei. A gőznyomás fogalma, hőmérséklettől függése, fagyáspont, forráspont értelmezése tiszta oldószer esetében. Oldatok gőznyomása, Raoult-törvény, fagyáspont, forráspontváltozás, ozmózisnyomás. Az ozmózis biológiai és orvosi jelentősége.

 

10-02

Elektrolitok. Disszociáció fok, disszociációs állandó fogalma, értelmezése, a disszociációfok és disszociációs állandó összefüggése. Elektrolit oldatok vezetőképessége: fajlagos és ekvivalens vezetőképesség erős és gyenge elektrolitok esetében.

5

10-07

Sav-bázis elméletek. Arrhenius-elmélet, savak, bázisok csoportosítása, anhidridek. Brönsted-Lowry elmélet. Savak erőssége és molekulaszerkezet. Lewis-elmélet.

 

10-09

A víz ionszorzata, a pH fogalma. Minta feladatok ismertetése erős és gyenge; sav, illetve bázis oldatok pH számolására. Erős savak hatása gyenge savak disszociációjára, illetve erős bázisok hatása gyenge bázisok disszociációjára.

6

10-14

Erős savak, illetve bázisok hatása gyenge savak illetve bázisok sóira. Puffer oldatok, számítások puffer oldatokkal. Többértékű gyenge savakból készíthető pufferek, élettani szempontból fontos szervetlen pufferek.

 

10-16

Pufferkapacitás. pH indikátorok. Titrálási görbék ismertetése és magyarázata erős és gyenge savak illetve bázisok esetében. Az indikátor kiválasztásának értelmezése.

7

10-21

Amfotéria. Sók fajtái (savanyú, bázikus), kettős sók fogalma. Komplex vegyületek, komplex sók. Komplexek geometriája, kelát-komplexek. Sók reakciója vízzel. (Sóoldatok vegyhatása.)

8

10-28

Redoxifolyamatok. Oxidációs szám fogalma, meghatározása. Redoxi reakcióegyenletek. Az elektrokémiai potenciál fogalma, magyarázata. Normál potenciál. Galván elemek ismertetése. Nernst egyenlet.

 

10-30

Koncentrációs elemek, elektrometriás pH mérés elve. Másodfajú elektródok tulajdonságai, típusai, gyakorlati alkalmazásuk.

9

11-04

Biológiai redoxipotenciál, redoxielektródok. A redoxipotenciál fogalmának alkalmazása biológiai redoxifolyamatokra, a mitokondriális energiatermelés rövid értelmezése. Elektolízis alapelvei néhány példán értelmezve.

 

 

Dr. Bauer Pál, egyetemi docens

 

11-06

Kémiai termodinamika: termodinamikai rendszerek. I. főtétel: belső energia és entalpia, reakcióhő, standard reakcióhő. Hess-tétel. Égéshő, atomos és molekuláris képződéshő, kötési energia. II. főtétel, entrópia és szabadentalpia. Elektromotoros erő és szabadentalpia változás. Exergonikus és endergonikus folyamatok. Szabad energia.

10

11-11

Reakciókinetika: reakciósebesség, reakciórend és molekularitás. Felezési idő. Hőmérsékletfüggés (van't Hoff szabály). Aktivált komplex, aktiválási energia. Arrhenius-egyenlet. Katalízis. Egyensúlyi reakciók, tömeghatás törvénye, egyensúlyi állandó. Összefüggése a standard szabadentalpia változással. Sorba kapcsolt reakciók, limitáló reakció jelentősége az anyagcsere folyamatokban.

 

11-13

Bevezetés a szerves kémiába: szerves vegyületek fogalma, elemi összetétele. Konstitúció és homológ sor fogalma, konstitúciós izoméria. Szerves vegyületek csoportosítása váz és funkciós csoportok szerint.

11

11-18

Szerves vegyületekben lévő kötések jellemzői: kötési energia és távolság, dipólmomentum. Apoláros és poláros jelleg, induktív és induktomer, mezomer és elektromer effektus. A dipólmomentum vektor jellege

 

 

Dr. Bak Judit, tudományos munkatárs

 

11-20

Optikai izoméria: a forgatóképesség szerkezeti alapjai: kiralitás, aszimmetriás C-atom, konfiguráció fogalma, enantioméria. Relatív és abszolút konfiguráció fogalma, jelölése. Vetített képletek. Több aszimmetria-centrumos vegyületek: diasztereoméria, mezo-módosulatok. Optikai izomerek elválasztása.

 

11-22

Paraffinok (alkánok) és cikloparaffinok (cikloalkánok) homológ sora: a homológ sor levezetése, térszerkezeti viszonyok; konformáció, konformációs izoméria. Paraffinok fizikai tulajdonságai és kémiai viselkedése. Cikloparaffinok térszerkezete. Az előadást pénteken 17:30-18:40 között tartjuk a Szent-Györgyi Albert előadó teremben.

12

11-25

Olefinek (alkének) homológ sora. A homológ sor levezetése, konstitúciós és konfigurációs izoméria lehetőségek. Alkének kémiai viselkedése: az addíciós reakciók lehetséges mechanizmusai. Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének: p-elektronok delokalizációja a konjugált kettős kötésű rendszerekben. Acetilén: fizikai és kémiai tulajdonságai.

 

 

Dr. Bauer Pál, egyetemi docens

 

11-27

Aromás szénhidrogének: homológ sor(ok) levezetése, izoméria lehetőségek. Az aromás jelleg elektronszerkezeti magyarázata. Benzol és homológjai kémiai viselkedése: szubsztitúció, oxidáció és redukció, az aromás szubsztituensek irányító hatása. Heterociklusos aromás vegyületek általános jellemzése, fontosabb vegyületek.* Funkciós csoportot tartalmazó szerves vegyületek: csoportosítás. Halogéntartalmú szerves vegyületek fizikai tulajdonságai és kémiai viselkedése.

 

 

Dr. Bak Judit, tudományos munkatárs

13

12-02

OH-csoportot tartalmazó szerves vegyületek csoportosítása. Alkoholok fizikai és kémiai tulajdonságai, előállítása és kémiai reakciói. *Enolok és fenolok kémiai tulajdonságai. Éterek előállítása és jellegzetes reakciói. Oxo-vegyületek: csoportosítás, nomenklatúra, fizikai és kémiai tulajdonságaik. Aldehidek és ketonok kémiai reakciói: addíciós reakciók.

 

12-04

Oxo-vegyületek: kondenzációs reakciók, oxidáció és redukció. Karbonsavak és karbonsavszármazékok: csoportosítás, nomenklatúra, előállítási reakciók, fizikai és kémiai tulajdonságaik. A karboxil-csoportok savi karaktere, kémiai reakciói, kén- és nitrogéntartalmú szerves vegyületek.

Dr. Léránt István, adjunktus

14

12-09

A karboxil-csoport savi karakterének elektronszerkezeti magyarázata, szubsztituensek hatása a savi karakterre. Monokarbonsavak kémiai reakciói: észterképződés, savhaloidok, savamidok és savanhidridek képződése. Szubsztitúció a C-láncon: halogén- karbonsavak és amino-karbonsavak előállítása. *Dikarbonsavak savi karaktere, fontosabb reakcióik. Hidroxi- és oxokarbonsavak kémiai tulajdonságai. Fontosabb dikarbonsavak, hidroxi- és oxokarbonsavak.

 

 

Dr. Bak Judit, tudományos munkatárs

 

12-11

Kéntartalmú szerves vegyületek: tioalkoholok, tiofenolok és tioéterek előállítása, fizikai és kémiai tulajdonságaik. *Nitrogéntartalmú szerves vegyületek: csoportosítás, nitrovegyületek fizikai és kémiai tulajdonságai. Aminok csoportosítása, előállítása, bazicitása. Aminok egyéb fontosabb reakciói (Schiff-bázisok). A szénsav N-tartalmú származékai.